Az ember elleni és az emberiség elleni bűncselekmények 
 

Történeti rész 

1. Csemegi Kódex: az állam, az uralkodó, az alkotmányos rend keveredő fogalmak benne. Tényállások

• Felségsértés: a király ellen, alkotmány ellen, állam területe ellen is el lehetett követni

• A király, a királyi ház tagjának megsértése, bántalmazása (szubszidiárius tényállás, ha nem valósult meg felségsértés)
• Hűtlenség: csak magyar honos követheti el
• Lázadás: csoportosulásban követhető el
• Izgatás: itt jelent meg először ez a tényállás – nyilvánosan gyűlöletre izgat a másik ellen, másik közösség ellen (ma köznyugalom elleni lehetne)

2. 1913.évi XXXIV.tc.

a királyság intézményének megtámadása; új bűncselekmény, konzerválni próbálja a fennálló rendszert a büntetőjog (tényállása: a királyság intézményének megszüntetésére mozgalmat szervez…)

3. 1921.évi 3.tc.: Átv (Állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről)

• Bethlen-konszolidáció idején, 1919 után kiterjesztik a büntetőjogi felelősséget – elegendő az állami, társadalmi rend felforgatására irányuló mozgalom szervezése, nem kell a közvetlenség

• Államfelforgatás
• Erre irányuló izgatás és felhívás
• Katonaság elleni izgatás
• Nemzetrágalmazás
• Nemzetgyalázás

Megjelenik a Magyar Állam és a társadalom törvényes rendjének védelme – nem az Alkotmány védelme, mint eddig

4. 1930.évi 3.tc: hűtlenség újraszabályozása
5. 1934.évi 18.tc: hűtlenség büntetésének szigorítása
6. 1938.évi 16.tc.:

állami rend megóvása végett előrehozták a büntetőjogi védelmet; a mozgalom, illetve szervezkedés az állami rend ellen már bcs

7. 1940.évi 18.tc: idegen szövetséges állam katonai titkának kikémlelése
8. 1941.évi 5.tc: a nemzetiségei érzelem védelme (a visszacsatolt részek miatt)
9. 1946.évi 7.tc: a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről

• Az 1921.évi Átv-t hatályon kívül helyezte

• A védett jogi tárgy a demokratikus államrend (először az Alkotmány, majd a törvényes rend)

10. 1947.évi 34.tc: A köznyugalom közrend megzavarását rendeli büntetni

11. nemzetiségek védelme
12. 1947.évi korm.rend. – a TSZ-ek elleni izgatást rendeli büntetni
13. 1952.évi BHÖ

• 1950-ben új BTK általános rész született (2.tv)

• a különös részben maradt a Csemegi Kódex és a módosításai
• a fenti kettő összefoglalása a BHÖ

14. 1961.évi 5.tv: BTK

• Összeesküvés: aki a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi rendje ellen irányuló összeesküvést szervez – ma ilyen tényállás nincs
• Lázadás: a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi rendjének megdöntésére irányuló tömegzavargást szervez – máig van a BTK-ban
• Kártevés: aki a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi rendjének aláásása céljából kötelességszegéssel kárt okoz – ma rombolás tényállása
• Izgatás: gyűlölet keltésére alkalmas
• Közösség megsértése
• Hazaárulás
• Ellenség támogatása
• Kémkedés
• Feljelentési kötelezettség elmulasztása a fentiek miatt

Bcs jellemzői: tényállásszerű + jogellenes + felróható/bűnös (kor, beszámítás, szándékosság vagy gondatlanság, elvárhatóság értékelendő)

15. 1971.évi BTK módosítás – bekerül a szervezkedés, mint az összeesküvés enyhébb változata
16. 1978.évi 4.tv: BTK

• az állam belső biztonsága elleni bcs-k (rémhírterjesztés, visszaélés lőfegyverrel, lőszerrel stb. – ezek ma nem állam elleni bcs-k)

• az állam külső biztonsága elleni bcs-k (pl. tiltott határátlépés)

Átvette az 1961.évi 5.tv. elvi alapját és konstrukcióját

17. 1989.évi 16.tv: kivette a halálbüntetést az állam elleni bcs-k esetén, és helyette bevezette az életfogytig tartó, vagy 10-15 évig tartó szabadságvesztést. Még az utolsó nem demokratikusan választott parlament hozta a törvényt
18. sürgős Alkotmány-módosítás kellett: 1989.évi 2.és 3.tv hozta létre; el kellett határolni az államtól a társadalmi szerveket, amelyek az egyesülési jog alapján jöttek létre

• az ilyen szervek támadása nem lehet államellenes bcs

• a kritika lehetőségét biztosítani kell, de kell egy határ a kritika és az államellenes tevékenység között
• kikerült a „szocialista” szó minden törvényből, tehát a merénylet bűncselekményének alapja került ki
• visszatért az a koncepció, hogy védeni az „alkotmányos” rendet kell

19. 1989.évi 25.tv.: végezte el a fenti módosítások egy részét. A védett jogi tárgy: a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje, függetlensége, területi épsége, alapvető érdekei 

A mai BTK-ban a Különös Rész ezzel indul – ez egy jogpolitikai döntés, hogy az állam büntetőjogi védelme megelőzi a személy büntetőjogi védelmét. A bcs-k rendezhetők:

1. az alkotmányos rendet védi: 139-§, 139/A §, lázadás, rombolás
2. a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét védi: hazaárulás, hűtlenség
3. a Magyar Köztársaság alapvetően fontos érdekét védi: ellenség támogatása, kémkedés, szövetséges fegyveres erő elleni kémkedés

1.A háborús bűncselekmények 

Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása

139. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve - különösen fegyveres erő igénybevételével - megváltoztassa, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt,

• akinek önkéntes elállása következtében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy
• aki annak folytatását önként megakadályozza.

• közvetlenül arra irányul, hogy az alkotmányos rendet megváltoztassa erőszakkal, vagy azzal fenyegetve
• ilyen a puccs és az államcsíny
• bárki elkövetheti
• az elkövetési magatartás tág, nincs meghatározva, büntetőjogi felelősséget alapoz meg
• közvetlenül erre kell irányuljon
• az elkövetés módja: erőszakkal vagy azzal fenyegetve – ez személy elleni erőszak vagy olyan dolog elleni erőszak, amely érinthet személyeket
• különösen fegyveres erő igénybe vétele – csak példálózás
• csak egyenes szándékkal követhető el
• büntetendő az előkészülete is
• feljelentési kötelezettség van
• önkéntes elállás, önkéntes megakadályozás büntethetőséget kizáró ok – erős társadalmi érdek fűződik ugyanis a bcs elmaradásához

Az alkotmányos rend elleni szervezkedés

139/A. § (1) Aki olyan szervezetet hoz létre, vagy vezet, amelynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig; aki olyan szervezetben részt vesz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) Nem büntethető az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza. 

• olyan szervezet létrehozása, vezetése, melynek célja a MK alkotmányos rendjének megváltoztatása
• szervezet: struktúra létrehozása, bizonyos funkciók bizonyos pozíciókhoz kapcsolása; a csoporttól minőségileg különbözik
• elkövetési magatartások: szervezet létrehozása, vezetése, részvétel benne – mások a büntetési tételek
• nem büntethető önkéntes elállás következtében, ha a szervezkedés folytatása elmarad, vagy azt megakadályozza

Lázadás

140. § (1) Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy

1. az Országgyűlést,
2. a köztársasági elnököt
3. a Legfelsőbb Bíróságot,
4. a Kormányt

alkotmányos jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve

• akadályozza, vagy
• intézkedésre kényszerítse,

bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő; a tömegzavargás szervezője vagy vezetője öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) Aki lázadásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(3) Nem büntetendő lázadás miatt az a résztvevő, aki a tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja. 

• aki olyan tömegzavargásban vesz részt, hogy az OGY, KE, LFB-t, állami szerveket alkotmányos jogkörük gyakorlásában akadályozza, intézkedésre kényszeríti, és ezt erőszakkal, vagy azzal fenyegetve teszi
• a szervező és a vezető súlyosabban büntetendők
• büntethetőséget kizáró ok csak résztvevő esetén van, szervező és vezető esetén nincs; itt a tömegzavargásnak létre kell jönnie
• előkészülete is büntetendő

Rombolás

142. § (1) Aki a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megzavarása céljából

1. közművet, termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzemet vagy annak berendezését,
2. középületet vagy építményt,
3. termékkészletet,
4. hadianyagot vagy
5. rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgyat
   • megsemmisít,
   • használhatatlanná tesz, vagy
   • megrongál,

bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a rombolás különösen súlyos hátránnyal jár. 

(3) Aki rombolásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

• látszólagos halmazatban áll a rongálással
• más tulajdonában álló dolognak kell lennie
• speciális feltételek vannak, ezért a rombolás megállapítása kizárja a rongálást
• csak meghatározott vagyontárgyakra követhető el (pl. közmű, termelő üzem stb.) – pseudo-exemplifikatív taxáció
• célzat: egyenes szándékkal a MK alkotmányos rendjének megzavarása
• az előkészülete is bcs
• minősített esete is van

Hazaárulás

144. § (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság

• függetlenségét,
• területi épségét vagy
• alkotmányos rendjét

sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot

• vesz fel vagy
• tart fenn,

bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást

1. súlyos hátrányt okozva,
2. állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
3. háború idején,
4. külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével

követik el. 

(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el,

• bűntett miatt egy évtől öt évig,
• háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

• csak magyar állampolgár követheti el

• MK függetlenségét, területi épségét, alkotmányos rendjét sértse a cselekmény
• Elkövetési magatartás: kapcsolat felvétele, fenntartása (volt kapcsolat, csak más minőségben)
• Külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kell a kapcsolatnak meglennie (lehet közjogi vagy nem közjogi szervezet)
• Célzat: MK függetlenségét, területi épségét, alkotmányos rendjét sértse
• Eredmény nincs a tényállásban
• Minősített eset a már eredményes bcs esetén, hogy súlyos hátrányt okozva, vagy állami szolgálat felhasználásával, vagy háború idején …
• Büntetendő az előkészülete is

Hűtlenség

145. § Az a magyar állampolgár, aki

• állami szolgálatával vagy
• hivatalos megbízatásával

visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot

• vesz fel vagy
• tart fenn,

és ezzel a Magyar Köztársaság

1. függetlenségét,
2. területi épségét vagy
3. alkotmányos rendjét veszélyezteti,

bűntettet követ el, és

• két évtől nyolc évig,
• háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

• állami szolgálatával visszaélve (nem annak felhasználásával!) követi el a bcs-t
• nem az a cél, hogy a MK-t sértse, hanem egy veszélyhelyzet létrejötte – materiális bcs, kell a veszélyhelyzet létrejötte

Az ellenség támogatása

146. § (1) Aki háború idején a Magyar Köztársaság katonai erejének gyengítése céljából az ellenséggel

• érintkezésbe bocsátkozik,
• annak segítséget nyújt vagy
• a saját, illetőleg a szövetséges fegyveres erőnek hátrányt okoz,

bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) Aki az ellenség támogatására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

• Háború idején lehet csak elkövetni (TK elég hozzá)

Kémkedés 

147. § (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést államtitok kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(3) Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(4) Nem büntethető a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki - mielőtt egyéb hírszerző tevékenységet fejtett volna ki - az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja. 

• aki idegen hatalom vagy idegen szervezet (nem külföldi! Lehet katonai blokk, vagy gerilla szervezet) számára hírszerző tevékenységet végez
• az elkövetési magatartás: hírszerző tevékenység
• minősített eset: a hírszerző tevékenységet államtitok kiszolgáltatásával követi el
• államtitoksértés: aki a bortokába jutott államtitkot illetéktelen személy számára hozzáférhetővé teszi – minősített eset, ha idegen külföldi számára teszi hozzáférhetővé
• elhatárolás: végez-e hírszerző tevékenységet – ha nem végez, akkor nincs kémkedés, csak államtitoksértés minősített esete; ha végez hírszerző tevékenységet, és ennek eredménye az államtitok kiszolgáltatása, kémkedésről beszélünk
• ajánlkozás, vállalkozás felfedése büntethetőséget kizáró ok (feltéve, hogy nem végzett kémkedést)

A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés

148. § A 147. § szerint büntetendő, aki a kémkedést a

• Magyar Köztársaság (területén) vagy
• a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges állam területén,

szövetséges fegyveres erő (368. §) ellen követi el. 

• utaló norma, mert visszautal a kémkedésre

Feljelentés elmulasztása

150. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy

1. az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása,
2. az alkotmányos rend elleni szervezkedés,
3. lázadás,
4. rombolás,
5. hazaárulás,
6. hűtlenség,
7. ellenség támogatása,
8. kémkedés

készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekmény feljelentésének elmulasztásáért az elkövető hozzátartozója nem büntethető. 

• hozzátartozónak nincs ilyen kötelezettsége
• kitiltásnak is helye van mellékbüntetésként, ha a tv lehetővé teszi

2.Az emberiség elleni bűncselekmények

Két része a béke elleni és a háborús bcs-k, melyek közvetlenül kapcsolódnak a nemzetközi jog normáihoz. A béke elleni bcs-k esetén a nemzetközi béke a védett jogi tárgy.

A.)A béke elleni bűncselekmények

Háborús uszítás

153. § (1) Aki háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt nagy nyilvánosság előtt követik el. 

(3) Aki háborús uszításra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

• háborúra uszítás, vagy egyébként háborús hírverés folytatása az elkövetési magatartás
• a LFB megpróbálta értelmezni az uszítást és az izgatást. Uszítás: úgy próbálja érzelmileg befolyásolni az embereket, hogy bennük olyan érzelem alakuljon ki, ami átmegy gyűlöletbe. Izgatás: ha nem éri el az uszítás szintjét. Máig vitatott ez az elhatárolás.
• Közvetlen háborús veszély lehetősége setén uszításról beszélünk, ha távolabbi az eredmény, akkor hírverésről
• Minősített eset a nagy nyilvánosság előtti elkövetés. A 137.§ 12.pontja meghatározza a nagy nyilvánosság fogalmát: ránézésre nem megállapítható számú személy van jelen (pl. bírói gyakorlat szerint is ez a nagy nyilvánosság). Az SMS és az e-mail nem az, de az internetes honlap már igen!
• A Polgári és politikai jogok nk.egyezségokmánya (1966) tiltja a háborús propagandát – a BTK ennek a kívánalomnak tett eleget ezzel a tényállással

Tiltott toborzás

154. § Aki a Magyar Köztársaság területén idegen fegyveres szervezetbe

• katonai szolgálatra,
• katonai érdekű egyéb szolgálatra, vagy
• katonai kiképzésre toboroz,

bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

• itt az ország szuverenitása a védett jogi tárgy
• Alkotmány 2/A § - analóg helyzet – Magyarország a fő hatásköreit az EU szerveivel együtt gyakorolja; ez felhatalmazás a közösségi jognak

Népirtás

155. § (1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából

1. a csoport tagjait megöli,
2. a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
3. a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
4. olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása,
5. a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja,

bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) Aki népirtásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

• nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisülése a cél
• a Genocídium Egyezmény végrehajtására született ez a tényállás
• Ha nem testi, lelki sérelmet okoz, hanem megöl valakit, akkor az népirtás vagy emberölés? Akkor is népirtás, ha ilyen célból öl meg egy embert! De a bírói gyakorlat ezt nem szívesen alkalmazza, inkább aljas indokból elkövetett emberölésként minősíti. A népirtás speciális eset az emberöléshez képest.

Apartheid 

157. § (1) Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom

• megszerzése és fenntartása, illetőleg
• a másik faji csoport rendszeres elnyomása

céljából

1. valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli,
2. valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé kényszerít, amelyekkel a csoport, illetőleg a csoportok teljes vagy részbeni fizikai megsemmisítésére törekszik,

bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) Aki egyéb apartheid bűncselekményt követ el, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben írt apartheid bűncselekmény súlyos következményekre vezetett. 

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában apartheid bűncselekményen az 1976. évi 27. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, 1973. november 30-án elfogadott nemzetközi egyezmény II. Cikkének a)/(ii), a)/(iii), c), d), e) és f) pontjában meghatározott apartheid bűncselekményeket kell érteni. 
 

• A Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya és a New York-i Egyezmény apartheid-fogalmát kitölti ez a tényállás
• (1)-ben nevesíti az apartheid egyes eseteit
• (2)-ban egyéb apartheid
• (3)-ban minősített esetek
• közösség elleni izgatástól elhatárolás: ez a köznyugalmat sérti
• gyűlöletre uszítás: aktív tevékenység, melynek eredményeként bekövetkezhet a népirtás; aki izgatott, az a népirtás felbujtója!

B.)A háborús bűncselekmények

• csak háború idején lehet elkövetni
• nemcsak katonák követhetik el (akkor katonai bcs lenne)
• A háború szabályainak megsértését több egyezmény is szabályozza a nemzetközi jogban:

• Hágai Egyezmények
• Genfi Egyezmények (1948) 1.sebesültekről, betegekről 2.a tengeri haderő sebesültjeiről, betegeiről 3.hadifoglyokkal való bánásmódról 4.polgáti lakosság védelméről

Polgári lakosság elleni erőszak

158. § (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen polgári személlyel vagy hadifogollyal szemben

• erőszakot alkalmaz,
• embertelen bánásmódot tanúsít vagy
• hatalmával más módon súlyosan visszaél,

amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény halált okoz. 

(3) E § alkalmazásában embertelen bánásmód különösen

1. a megszálló hatalom polgári lakosságának a megszállt területre telepítése vagy
2. a megszállt terület lakosságának áttelepítése,
3. a polgári lakosság és a hadifoglyok megfosztása attól a joguktól, hogy szabályos és pártatlan eljárásban ítélkezzenek felettük,
4. a hadifoglyok vagy polgári személyek hazaszállításának indokolatlan halogatása.

• a Genfi Egyezmény alapján került a BTK-ba, ennek tesz eleget a tényállás

• csak hadműveleti vagy megszállt területen lehet elkövetni
• a harci cselekményeken kívül nem lehet fellépni

Háborús fosztogatás

159. § (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen

1. a polgári javakat fosztogatja, illetve
2. a lakosságot
   • szolgáltatás kikényszerítésével vagy
   • más módon

súlyosan megkárosítja, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha bűncselekményt fegyveresen vagy csoportosan követik el. 

• csak hadműveleti vagy megszállt területen lehet elkövetni
• ha súlyosabb bcs nem valósul meg – szubszidiárius tényállás

Bűnös hadviselés

160. § Az a katonai parancsnok, aki a hadviselés nemzetközi jogi szabályainak megsértésével

1. olyan hadműveletet folytat, amely súlyos kárt okoz

• a polgári lakosság életében, egészségében vagy javaiban,
• a nemzetközileg védett kulturális javakban,
• a veszélyes erőket tartalmazó létesítményekben,

2. védelem nélküli helyiség, vagy fegyvermentes övezet ellen indít támadást,

bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

• sajátképi különös bcs (delictum proprium)

• különös bcs – különös elkövető, személyes kvalifikáltság; ha a személyes kvalifikáltság nincs meg, akkor nem is bcs, ezért sajátképi különös bcs!
• Csak katonai parancsnok követheti el!
• A nemzetközi hadijog szabályainak megsértésével követi el, demilitarizált övezetet támad, vagy a polgári lakosság életében okoz súlyos kárt
• [nem sajátképi különös bcs esetén, ha nincs meg a személyes kvalifikáltság, ekkor más bcs miatt büntetendő (pl. hivatalos személy által elkövetett okirathamisítás)]

Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása

160/A. § (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen

3. az ellenséggel,
4. polgári személlyel vagy
5. hadifogollyal szemben

nemzetközi szerződés által tiltott fegyvert vagy harci eszközt

• alkalmaz, vagy
• alkalmaztat,

bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) Aki nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában nemzetközi szerződés által tiltott fegyvernek kell tekinteni

1. az 1955. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a fojtó, mérges és egyéb hasonló gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának eltiltására vonatkozóan Genfben, az 1925. évi június hó 17. napján kelt jegyzőkönyvben említett fojtó, mérges és egyéb hasonló gázokat, a bakteriológiai harci eszközöket,
2. az 1984. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló, Genfben, az 1985. évi október hó 15. napján kelt egyezményhez csatolt
   1. I. Jegyzőkönyvben meghatározott röntgensugárral ki nem mutatható repesszel sérülést okozó fegyvert,
   2. az 1997. évi CXXXIII. törvénnyel kihirdetett II. Módosított Jegyzőkönyv 2. Cikkének 1-5. pontjában meghatározott aknát, távtelepítésű aknát, gyalogság elleni aknát, meglepő aknát és más eszközt,
   3. III. Jegyzőkönyv 1. Cikkének 1. pontjában meghatározott gyújtófegyvert,
   4. IV. Kiegészítő Jegyzőkönyv I. Cikkében meghatározott vakító lézerfegyvert,
3. az 1997. évi CIV. törvénnyel kihirdetett, a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény II. Cikkének 1. és 7. pontjában meghatározott vegyifegyvert vagy vegyi kényszerítő eszközt,
4. az 1998. évi X. törvénnyel kihirdetett Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről szóló, Oslóban, 1997. szeptember 18-án elfogadott egyezmény 2. Cikkének 1. pontjában meghatározott gyalogsági aknát.

• tudni kell, mely egyezmények töltik meg a tényállást tartalommal
• mérges gázok, vegyifegyverek, taposóaknák stb.

Harctéri fosztogatás

161. § Aki a harctéren az elesetteket, sebesülteket vagy betegeket fosztogatja, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

• speciális körülmények: speciális passzív alanyok (elesettek, sebesültek) speciális helyen (harctéren)

Fegyverszünet megszegése

162. § (1) Aki a fegyverszünet feltételeit megszegi, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a fegyverszünet megszegése különösen súlyos következményekre vezet. 

• a nemzetközi jog megsértées
• 1907.évi Hágai Egyezményt is sérti

Hadikövet elleni erőszak

163. § (1) Aki az ellenség hadikövetét vagy ennek kísérőjét

6. bántalmazza,
7. jogtalanul visszatartja, vagy
8. ellene más erőszakot alkalmaz,

amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) Aki a hadikövetet vagy a kísérőjét megöli, tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

• régi háborús szokásjogi szabály: fehér zászló + tárgyalási mandátum

Visszaélés a vöröskereszttel

164. § Aki háború idején

1. a vöröskereszt (vörös félhold, vörös oroszlán és nap) jelvénnyel avagy
2. hasonló célt szolgáló és nemzetközileg elismert más jelvénnyel vagy jelzéssel

• visszaél, vagy
• ezek oltalma alatt álló személlyel vagy dologgal szemben erőszakos cselekményt követ el,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

• a vöröskereszttel, vagy más hasonló célt szolgáló elismert jelzéssel él vissza
• az ilyen jelet jogszerűen használóval szemben erőszakot alkalmaz

Egyéb háborús bűntettek

165. § Az egyéb háborús bűntettekről külön jogszabály (az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt, az 1440/1945. (V. 1.) ME számú rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet) rendelkezik. 

• utal egy ME rendeletre
• az AB kimondta, hogy ez egy szűk lehetőség (2/1994 AB határozat), strict  jogszabályértelmezés lehet csak!
• A nemzetközi jog erősen meghatározza a belső jogot

• Hágában egyezmény születet, melyet a részes országok ratifikáltak – ez nemzetközi szerződésen alapul
• Szokásjogi alapon is kialakultak normák, melyek a nemzetközi jog kógens részét képezik

• Ha egy részes állam nem hirdet ki egy dokumentumot, a civilizált nemzetek által kialakított elvek és követelmények miatt a nemzetközi ius cogens köre akkor is érvényes lesz
• 11/1992 AB határozat – sortűzperek ügyében hozta az AB

• a már elévült bcs nem vehető elő újra
• nyugvás, félbeszakadás utólag nem állapítható meg
• nyugvási, félbeszakadási ok visszaható hatállyal nem állapítható meg
• az elkövetők között nem tehető különbség azon az alapon, hogy miért nem érvényesítette velük szemben az állam a büntetőhatalmát

Ma a sortűzperek a nemzetközi jog kógens szabályai alapján folynak:

• az emberiség elleni bcs-k nem évülnek el
• az ilyen bcs esetén a bíróság a nemzetközi humanitárius büntetőjogot alkalmazza, függetlenül attól, hogy Magyarország akkor beemelte-e azt a magyar jogrendbe
• a bíróság a nemzetközi közösség büntető igényét érvényesíti, nem pedig az állam büntető hatalmát